Magyarország jelenleg súlyos demográfiai problémával küzd: egyre kevesebb gyermek születik, közben pedig mind többen érik meg a nyugdíjas kort. Emiatt nagyon sokan úgy vélik, hogy az állami nyugdíj csökkenni fog, és nem lesz elegendő arra, hogy biztosítsa az időskori megélhetésüket. Számukra az egyetlen alternatívát a nyugdíj-előtakarékosság jelenti. Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során jelentős összeget halmozhat fel idősebb napjaira.
A nyugdíjak összege jelentősen elmarad a bérektől, és a különbség évről évre nő. Szokás vizsgálni azt az arányt, hogy hogyan viszonyul az átlagos nyugdíj értéke a nettó átlagbérhez. A KSH adatai szerint 2008-ban az átlagos nyugdíj még kitette az átlagbér 69%-át, míg 2019-ben ugyanez az arány már csak 55% volt! Érdemes tehát úgy készülni, hogy az első nyugdíj jóval alacsonyabb lesz az utolsó fizetésnél. Éppen ezért létfontosságú, hogy még aktív korban találjunk megoldást a problémára.
A nyugdíjcélú megtakarítások lényege, hogy a mai aktívak minden hónapban félretesznek valamennyi pénzt, és ezek az összegek befektetésre kerülnek. Ezáltal idősebb korban az állami nyugdíjon felül más bevételi forrás is rendelkezésre áll majd. Ideális esetben akkora tőke is összegyűlhet, amely teljes egészében fedezni tudja a nyugdíjba vonulás miatt kieső bevételt. Ha ez sikerül, akkor időskorban is ugyanolyan életszínvonalon lehet megélni, mint az aktív években.
A Bankmonitor nyugdíj-megtakarítás kalkulátora számításai szerint idős korukra akár több tízmillió forintos vagyont is felépíthetnek mindazok, akik időben elkezdik a takarékoskodást. Ha valaki 35 éves korban elindít egy nyugdíjcélú megtakarítást 30 000 forintos havidíjjal, akkor mai értéken akár 20 millió forintja is összegyűlhet, mire eléri a nyugdíjkorhatárt! Ennek köszönhetően várhatóan kb. 100 000 forinttal egészítheti majd ki az állami nyugdíját. Ezzel pedig jelentős életszínvonal-növekedést érhet el ahhoz képest, mintha az állami nyugdíj lenne a kizárólagos bevétele.
Akik úgy döntenek, hogy szeretnék bebiztosítani az időskori helyzetüket, alapvetően három lehetőség közül választhatnak. Jelenleg ugyanis a magyar állam három különböző nyugdíj-előtakarékossági formát is támogat. Ez a három típus: a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla. A három kategória jellemzői eltérőek lehetnek, ezért minden élethelyzetre egyedileg érdemes megvizsgálni, hogy melyik lenne az optimális választás.
A felsorolt konstrukciók közös tulajdonsága, hogy a megtakarítók minden befizetésük után 20%-os SZJA-jóváírásra jogosultak (feltéve, hogy fizetnek személyi jövedelemadót). Az állami támogatás maximuma évente 100 000 - 150 000 forint, melyre 500 000 - 750 000 forint befizetésével lehet szert tenni. Az adóvisszatérítés egy átlagos ügyfél számára több millió forintnak megfelelő pénzügyi előnyt is jelenthet a teljes futamidő során!
Minden évben több tízezer ember dönt úgy, hogy kézbe veszi az irányítást, és elindít valamilyen nyugdíj-előtakarékossági szerződést. Mostanra már kb. 1,5 millióra tehető azoknak a száma, akik félretesznek a saját időskorukra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy egyre többen ismerik fel a privát megtakarítások jelentőségét. Különösen érintett csoport például a katás vállalkozóké, akik várhatóan csak nagyon alacsony nyugdíjra lesznek jogosultak.
A takarékoskodást minél előbb – akár azonnal – érdemes elkezdeni. Ez két okból is elmondható: egyrészt így a kamatos kamat jobban kifejtheti jótékony hatását, másrészt ekkor a szükséges befizetések is több hónapra oszlanak szét. Tehát minél korábban kezdi valaki a takarékoskodást, annál könnyebb dolga lesz elérni a kitűzött megtakarítási céljait. Az optimális előtakarékossági konstrukció megtalálásában segíthet a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora.