Pénzcentrum.hu

Gyakran ismételt kérdések


Kinek és miért éri meg elindítani egy önkéntes nyugdíjpénztárt?

Gyakran hallani, hogy a „felosztó-kirovó” nyugdíjrendszer nem fenntartható, mivel az elöregedő társadalmakban egyre kevesebb fiatalnak kell majd eltartania egyre több idős embert. A mai aktívaknak éppen ezért nem szabad kizárólag az állami nyugdíjra hagyatkozniuk, mivel várhatóan csak nagyon alacsony összegekre számíthatnak. Erre a problémára jelenleg az egyetlen megoldás az, ha a mostani dolgozók még időben megalapozzák saját időskori megélhetésüket, és felhalmoznak egy privát nyugdíjcélú megtakarítást. A saját vagyon később stabil jövedelemforrást tud majd biztosítani számukra, így nem lesznek kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek. Akik már elhelyezkedtek a munkaerőpiacon, nekik mindenképp szükségük van egy ilyen konstrukcióra.

Biztonságban lesz a nyugdíjmegtakarításom?

A befektetések kiválasztásakor nagyon fontos szempont a biztonság, és különösen igaz ez a nyugdíjmegtakarítások esetében. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál gyűjtött megtakarítás erősen védve van az intézményi kockázatokkal szemben. A legnagyobb garanciát a jogi szabályozás jelenti: az önkéntes nyugdíjpénztáraknak szigorú követelmények betartása mellett kell gazdálkodniuk a tagok megtakarításaival. Továbbá a pénztárak a pénzügyi felügyeleti feladatokat is ellátó szerv, azaz a Magyar Nemzeti Bank előírásait is kötelesek követni.

Elveheti-e az állam a nyugdíjcélú megtakarításomat?

Sokan tartanak attól, hogy az állam elveheti az emberek nyugdíjmegtakarítását. Ez az aggodalom leginkább abban gyökerezik, hogy 2011-ben jelentős átalakításon ment keresztül a magánnyugdíjpénztári rendszer. Ehhez hasonló jellegű állami intézkedés azonban egyáltalán nem fenyegeti az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukciókat. Hiszen az ilyen nyugdíjcélú megtakarítások lényege az, hogy a pénztártagok már a saját adózott pénzükből takarékoskodnak, privát szolgáltatókon keresztül. Így aki ilyen megtakarítási formát választ, ebből a szempontból teljesen biztonságban érezheti magát.

Hogyan működik az adóvisszatérítés?

A nyugdíjcélú megtakarítások nagy előnye, hogy az éves befizetések után igénybe vehető egy 20%-os SZJA-jóváírás. Ennek feltétele, hogy a megtakarító fizessen személyi jövedelemadót. A támogatás maximális összege az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében évi 150 000 Ft, melynek eléréséhez évi 750 000 forintot kellene befizetni. Részben ennek az adóvisszatérítésnek is köszönhetően sokan döntenek a nyugdíjmegtakarítások mellett, ami hosszú távon javíthat a nyugdíjrendszer igen súlyos állapotán.

Milyen befektetési eredmények várhatók reálisan az önkéntes nyugdíjpénztár esetében?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében befektetési szempontból viszonylag szűk a megtakarítók mozgástere. A legtöbb pénztár 3-5 előre összeállított portfóliót kínál a tagoknak, melyek közül egyet kell választani, és a teljes megtakarítás aszerint kerül majd befektetésre. Az elmúlt 10-15 évben a nyílt önkéntes nyugdíjpénztárak összes portfóliója átlagosan évi 6%-os nettó hozamot tudott termelni. Ezt az értéket azonban még inflációval korrigálni kell, ezért a reálhozam nagyságrendileg évi 3% körül volt. Az elérhető hozam mértéke mindig függ az egyénileg kiválasztott portfólió teljesítményétől, illetve az általános piaci környezettől, így előre természetesen nem lehet meghatározni. Elmondható ugyanakkor, hogy hosszú távon a magasabb kockázatú befektetésekkel általában nagyobb hozamot lehet elérni, míg a biztonságosabb befektetések alacsonyabb hozampotenciállal rendelkeznek.

Milyen egyéb szolgáltatások kapcsolódhatnak egy önkéntes nyugdíjpénztár mellé?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai legfőképp a befektetési szolgáltatásokra számíthatnak. A kiválasztott portfóliót teljes egészében a pénztár kezeli, ezáltal átvállalva az ügyfelektől a vagyonuk befektetésének terheit. A szakértői segítségen túl a pénztártagok tagi kölcsönt is igénybe vehetnek, amennyiben még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt szeretnének hozzáférni a felhalmozott pénzösszeg egy részéhez. Továbbá a konstrukció lejáratakor a tagok többféle kifizetési kombináció közül is válaszhatnak, melyeknek gyakori eleme valamilyen típusú járadékszolgáltatás.

Milyen költségekkel jár egy önkéntes nyugdíjpénztár?

Az önkéntes nyugdíjpénztárba belépéskor általában felmerül egy néhány ezer forintos, „belépési költség”. Ezt leszámítva az ügyfélnek legfőképp a pénztár működési költségeit kell meg fizetnie a szerződés futamideje során. A működési tartalékba az adott évi befizetések néhány százaléka kerül, a pénztár szabályzata alapján. Az egyes ajánlatok könnyebb összehasonlíthatóságának érdekében érdemes figyelmet fordítani a teljes költség-mutatóra (TKM). Ez egy százalékos érték, és azt mutatja meg, hogy mekkora hozamveszteséget okoznak az ügyfél számára a konstrukció költségei. Minél alacsonyabb egy szerződés TKM-e, annál kedvezőbb költségszerkezettel működik adott körülmények között. 30 éves futamidő esetén az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók átlagos TKM-e kevesebb, mint 1%, ami igen kedvező költségszintnek tekinthető.

Mi történik, ha a szerződés futamideje alatt bekövetkezik valamilyen nem várt negatív esemény?

Abban az esetben, ha a pénztártag a szerződés futamideje során elhalálozik, akkor a szerződésben megjelölt kedvezményezettek hagyatéki eljárás nélkül, adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a pénztárban felhalmozott összeghez. Ugyancsak kedvezőbbé teheti a pénztári megtakarítás hozzáférhetőségét, ha a tag maradandó egészségkárosodást szenved, amely rokkantsági ellátásra jogosítja őt.

Mennyi pénzt tegyek félre havonta?

A szükséges havi megtakarítás összege igen sarkalatos kérdés: a túlságosan alacsony havi befizetés a nyugdíjcél teljesülésének rovására mehet. A statisztikák szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok havonta néhány ezer forintot tesznek félre, ami gyakran nem elegendő a nyugdíjcél megvalósítására. Általánosságban elmondható, hogy fiatalon is minimum havi 20-30 ezer forint megtakarítása javasolt. És minél idősebb korban kezdi valaki a takarékoskodást, annál magasabb havi összegek lesznek szükségesek a célja eléréséhez.