Gyakran ismételt kérdések


Kinek és miért éri meg elindítani egy nyugdíjbiztosítást?

A fejlett világ – így Magyarország is – jelenleg komoly demográfiai problémákkal küzd. Egyre kevesebb gyermek születik, a várható élettartam pedig egyre nő, ezért az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatósága egyre bizonytalanabbá válik. Éppen ezért a mai aktív dolgozók első nyugdíja valószínűleg csak töredéke lesz az utolsó munkabérüknek. Ebből pedig nem fogják tudni finanszíroznia korábban megszokott életszínvonalukat. Az egyetlen reális alternatívát így a nyugdíj-előtakarékosság jelenti. A nyugdíjcélú megtakarítások segítségével még az aktív években van lehetőség megalapozni az időskori megélhetést. Akik már felnőtt korban járnak, és rendelkeznek saját jövedelemmel, számukra létfontosságú, hogy rendelkezzenek egy privát nyugdíjmegtakarítással.

Biztonságban lesz a nyugdíjmegtakarításom?

Senki nem szeretné elveszíteni a nehezen megkeresett pénzét egy intézményi csőd vagy egy csalás miatt. Fontos, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások esetében kiemelt szempontot kapjon a biztonság, mivel egy életre szóló döntésről van szó. A nyugdíjbiztosításokat több oldalról is erős garanciák védik. Jogszabályi előírások vonatkoznak a biztosítók gazdálkodására, melyek betartását a felügyelet (a Magyar Nemzeti Bank) folyamatosan ellenőrzi. Létezik továbbá a viszontbiztosítás gyakorlata: eszerint a biztosítók egymás helyett is helytállnak, ha valamelyikük nem tudná kifizetni az ügyfelei jogos követeléseit.

Elveheti-e az állam a nyugdíjcélú megtakarításomat?

A magánnyugdíjpénztárak története okán sokan szkeptikusak a jelenleg elérhető nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatosan is. Azonban fontos megérteni a magánnyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások közötti különbséget. Míg előbbi esetben a befizetett járulékokból képeztek elkülönített megtakarításokat, addig az utóbbinál a megtakarítók a saját, adózott pénzükből tesznek félre. Éppen ezért a nyugdíjbiztosítások „államosítása” ugyanannyira elképzelhetetlen, mintha a lakossági bankszámlák egyenlegével történne hasonló.

Hogyan működik az adóvisszatérítés?

Mindazok, akik fizetnek személyi jövedelemadót, ők 20%-nyi SZJA-visszatérítésre jogosultak az adott évi nyugdíjcélú befizetéseik után. A támogatás éves maximuma a nyugdíjbiztosítások esetében 130 000 Ft, azaz évi 650 000 forintot kell félretenni, ha ezt valaki szeretné teljes mértékben kihasználni. Az állam célja ezzel a támogatással az, hogy ösztönözze a mai aktívak öngondoskodását, ezáltal hosszú távon némileg enyhítse a nyugdíjkasszára nehezedő terheket.

Milyen befektetési eredmények várhatók reálisan egy nyugdíjbiztosítástól?

A megtakarítók haszna természetesen nem csak az állami támogatásból származhat. Ugyanis a nyugdíjbiztosításokban gyűjtött pénzek befektetésre kerülnek, ezek a befektetések pedig hozamot termelnek a futamidő során. Az elérhető befektetési kínálatot a biztosító határozza meg: jellemzően 10-20 befektetési alapból lehet összeállítani egy tetszőleges, személyre szabott portfóliót. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb kockázatú befektetések (pl. részvényalapok) hosszú távon nagyobb hozamot tudnak termelni, míg a kevésbé kockázatos befektetések (pl. kötvényalapok) alacsonyabb nyereséget produkálnak. Gyakran szokás 3% körüli átlagos nettó reálhozammal számolni, ami a hosszú távú tapasztalatok alapján reálisnak tekinthető. Azonban a legfontosabb pillér a havi rendszerességű megtakarítás, és ezt semmilyen befektetési teljesítmény nem tudja helyettesíteni.

Milyen egyéb szolgáltatások kapcsolódhatnak egy nyugdíjbiztosítás mellé?

A biztosítók a megtakarítás kezelése mellett számos kiegészítő szolgáltatást is nyújthatnak ügyfeleik számára. A nyugdíjbiztosítások mellé némi biztosítási fedezet is elérhető, kockázati életbiztosítás formájában. A legtöbb esetben további egészségügyi kockázatokra is válaszhatók kiegészítő biztosítások, azonban ezeknek jellemzően feltétele a plusz díjfizetés. Számos további szolgáltatás pedig a befektetések megfelelő menedzselését könnyíti meg az ügyfelek számára: ilyenek például a céldátum-stratégia és az árfolyamvédelem. Sőt, a szerződés lejáratakor olyan kifizetési mód is választható, amely járadékot szolgáltat a biztosított részére.

Milyen költségekkel jár egy nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás mellett voksoló ügyfélnek több különböző költségtípust is meg kell fizetnie a szerződés futamideje során: elsőként a forgalmazási költség merül fel, amely általában az első 3 évnyi befizetésből kerül levonásra. Létezhet továbbá vagyonkezelési költség, számlavezetési díj, tranzakciós jutalék, és egyéb költségek is. Ezeken felül még a biztosítási fedezeteknek is van díja. Az egyes ajánlatok költségeinek könnyebb összehasonlítását szolgálja a teljes költség-mutató (TKM). A TKM százalékos értékként jelzi azt, hogy mekkora hozamveszteséget kénytelen elkönyvelni az ügyfél, a szolgáltatás költségei miatt. Azaz az alacsonyabb TKM jelenti a kedvezőbb költségeket. 20 éves időtávon a nyugdíjbiztosítások átlagos TKM-e csaknem 3%, ami viszonylag magasnak számít, de léteznek ennél jóval kedvezőbb konstrukciók is. A biztosítók sok esetben az idő múlásával a költségek egy részét visszafizetik hűséges ügyfeleik számára: ezeket a juttatásokat bónuszoknak nevezzük.

Mi történik, ha a szerződés futamideje alatt bekövetkezik valamilyen nem várt negatív esemény?

Amennyiben a nyugdíjbiztosítás biztosítottja a futamidő során elhalálozik, a szerződésben megjelölt kedvezményezettek jutnak hozzá a szolgáltatási összeghez. A kedvezményezettek részére történő kifizetés hagyatéki eljáráson kívül történik, és adó- és illetékmentes. A szolgáltatási összeg állhat egyrészt a haláleseti biztosítási összegből, másrészt a megtakarítás aktuális értékéből. Ha a biztosított 40% feletti maradandó egészségkárosodást szenved, akkor jellemzően jogosulttá válik a megtakarításának nyugdíjjellegű felhasználására.

Mennyi pénzt tegyek félre havonta?

Minden élethelyzetben változik az, hogy mennyi pénz szükséges a nyugdíjcél maradéktalan megvalósítására. Akik fiatalon kezdik, ők jobban kihasználhatják a kamatos kamat jótékony hatását. Ezáltal nekik akár havi 20-30 ezer forintos havidíj is elegendő lehet. Azonban aki már közelebb jár a nyugdíjkorhatárhoz, ő jóval magasabb összegek megtakarítására is kényszerülhet, ha hasonló eredményeket szeretne elérni. Az adójóváírás teljes kihasználásához kb. havi 54 000 forint megtakarítása szükséges, de egyes esetben még ez sem lenne feltétlenül elegendő.